A Szegedi Tudományegyetem Germán Filológiai Intézetének története

 

Az első germanisztikai tanszéket Budán 1784-ben hozták létre. A további tanszékek alapítására csak mintegy kétszáz évvel később került sor, 1872-ben Kolozsvárott, 1912-ben Debrecenben és Pozsonyban. A trianoni békeszerződés után 1921-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet pedig 1923-ban Pécsre helyezték át.
 
A szegedi germanisztika első egyetemi tanára a kolozsvári Henrik Schmidt volt (1921-1946). A germanisztikai képzést az 1924-ben megalakult Indogermán Intézet is megerősítette. Az intézmény később a ”Germán Filológiai Intézet” nevet kapta. 1928 óta főiskola is létezik Szegeden, amely az egyetemi tanárképzésre különleges hatással volt. Az egyetemmel együttműködő főiskolai képzés bevezetésével megnövekedett a hallgatók száma is. Schmidt nevéhez számos tudományos publikáció fűződik, illetve a Germanisztikai Füzetekkel egy önálló tudományos fórumot hozott létre.
 
1940-ben Magyarország visszakapta Kolozsvárt, így az egyetem egy része visszakerült oda, a Szegeden maradt részt pedig ”Horthy Miklós Tudományegyetemnek” nevezték el (az egyetem nevét többször megváltoztatták, ezek közül a legfontosabbak: 1962-től József Attila Tudományegyetem, 2000-től Szegedi Tudományegyetem).
 
Schmidt Szegeden maradt, aki után ideiglenesen Koltay-Kastner Jenő lett az tanszékvezető (1946-1948). Őt Halász Előd, a magyar germanisztika újabb generációjának egyik képviselője követte (első periódusa: 1948-1949).
 
1949-ben Budapest kivételével az országban megszüntették a germanisztikát. Az orosz nyelvet részesítették előnyben, a hallgatók létszámát és a képzési időt csökkentették, illetve a kutatást elválasztották az oktatástól. 1950-ben a szegedi német tanszéket is bezárták, és Halász Elődöt pedig áthelyezték. A Magyar Tudományos Akadémia kiadója megbízta őt, mint irodalomtudóst, egy új német-magyar és magyar-német nagyszótár elkészítésével (a német-magyar rész 1952-ben, a teljesen új, átdolgozott kiadása 1967-ben, a magyar-német kötet 1957-ben jelent meg).
 
1956 után a szegedi germanisztika kiemelt szerepet kapott. Halász Előd 1957-ben újjászervezte a tanszéket, amely Germán Nyelvek és Irodalmak Intézet név alatt működött tovább, a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként (1957-1960 és 1965-1969 között) pedig sokat tett a modern filológiai képzés megerősítéséért. 1970-ben az intézetet két részre osztották: az egyikből lett az angol tanszék, a másikat pedig továbbra is Halász Előd vezette „Német Nyelv és Irodalom Tanszék” néven.
 
Kanyó Zoltán vezetésével 1978-ban egy irodalomelméleti kutatócsoport alakult. A csoport többek között olyan területeket érintett, mint a tudományelmélet (Kanyó Zoltán, Kertész András); a szövegnyelvészet (Kanyó Zoltán, Kocsány Piroska); a fikcionalitás elmélet (Bernáth Árpád, Kanyó Zoltán); az interpretáció elmélet (Bernáth Árpád, Bonyhai Gábor, Csúri Károly) és más hasonló témákat, melyeket a Humboldt Alapítvány is elismert és támogatott. A kutatócsoport intenzív szakmai kapcsolatban állt hazai és külföldi kollégákkal egyaránt, utóbbiak például a siegeni és a göttingeni egyetemről. A kutatócsoport tudományos munkájának legfontosabb orgánuma az 1980 óta több nyelven megjelenő kötetsorozat, a Studia poetica.
 
1984-ben Salyámosy Miklós lett a tanszék vezetője. Őt követte 1987-ben Csúri Károly. Ebben az időben indult útjára az Acta Germanica című sorozat, melyben német (nyelvű) nyelvészeti és irodalmi/irodalomtudományi tanulmányok jelentek, ill. jelennek meg.
 
A német nyelv iránti egyre nagyobb érdeklődést jól mutatja a középiskolai diákok és egyetemi hallgatók számának 1989 utáni robbanásszerű növekedése.
 
1990-ben Bassola Péter lett a tanszék vezetője. 1991-ben az Osztrák Külügyminisztériummal való egyre szorosabb kapcsolatoknak és kölcsönös együttműködésnek köszönhetően Magyarországon elsőként a szegedi egyetemen alapították meg az Osztrák Könyvtárat. 1993-ban a tanszék három ─ ma is érvényes és jelentős ─ irányba specializálódott: Német Nyelvészeti Tanszék, Német Irodalomtudományi Tanszék valamint Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék (Bassola Péter, Bernáth Árpád, Csúri Károly tanszékvezetésével). A három tanszék közösen alkotja a Germán Filológiai Intézetet.
 

A szegedi Germán Filológiai Intézet vezetői:

Henrik Schmidt (1921-1946)
Koltay-Kastner Jenő (1946-1948)
Halász Előd (1948-1949)
Halász Előd (1956-1983)
Salyámosy Miklós (1984-1987)
Csúri Károly (1987-1991)
Bassola Péter (1991-1993)
Bernáth Árpád (1993-2005)
Horváth Géza (2005-2013)
Hárs Endre (2013-2016)
Katona Tünde (2016-)

 

Az intézet történetét Arany Mihály állította össze a következő források alapján: Bernáth Árpád: Beiträge zur Geschichte der Germanistik und der Literaturtheorie in Ungarn. Das Wechselspiel zwischen Zentrum und Peripherie. Die Universitäten von Pécs, Debrecen, Szeged und die ungarische Germanistik. In: Bernáth Árpád: Sprachliche Kunstwerke als Repräsentationen von möglichen Welten. Acta Germanica 3. Szeged: Grimm Kiadó, 2004. 411 - 440. ill. u.ő: Idegen nyelvi modern filológia. In: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921-1998. Szeged: SZTE, 1999, 138-156.
2017  SZTE Germanisztika   globbersthemes joomla templates