Szakmai életrajz

1988-1993     Magyar-német tanári szakos tanulmányok a József-Attila-Tudományegyetemen Szegeden és a
                  greifswaldi Ernst-Moritz-Arndt Egyetemen (részképzés)
1991/1992    Kutatói ösztöndíj a grazi Krl-Franzens-Egyetemen és a Franz-Nabl-Irodalomtudományi Intézetben;
                  az Osztrák-MAgyar-Akcióalapítvány ösztöndíja
19921993      Kutatói ösztöndíj a Heinrich-Heine Egyetemen
1993-1996     Állami ösztöndíjas Ph.D-hallgató a SZegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolában
1994/95        A Bajor Szabad Állam ösztöndíja a Müncheni Ludwig-Maximilians Egyetemen
1996-1997     Tudományos segédmunkatárs az SZTE Germán Filológiai Intézetében Szegeden
1997-1998     Magyar állami Eötvös ösztöndíj (MÖB) a Berlini Humboldt Egyetemen és a Fontane Archívumban
                  Potsdamban
1997-2005     Tanársegéd az SZTE Germán Filológiai Intézetében
1998            Deutscher Kulturfond ösztöndíja Künstlerhaus Schloss Wiepersdorban
2002 óta      A Studia Poetica Supplementum lingua Hungarica editum társszerkesztője
2005            Promóció, a PhD fokozat megszerzése
2006 óta      Adjunktus, SZTE Germán Filológiai Intézet
2006            Kanyó Zoltán Irodalomtudományi Alapítvány díja
2011            DAAD kutatói ösztöndíja a Wieland-Archívumba, Biberachba
 

Kutatási területek

Német irodalom: a realizmus irodalma; elbeszéléselmélet; irodalomtudomány és nyelvészet, a lehetséges világok elmélete; fikcionalitás elméletek; fikcionális nevek, kognitív narratológia

Projektek

Projekttag a Die biologisch-kognitiven Grundlagen narrativer Motivierung című, az Alexander-von-Humboldt-Stiftung által támogatott intézménypartnerségi projektben a szegedi Germán Filológiai Intézet és a Göttingeni Egyetem között. Projekt vezetői: Dr. Horváth Márta és Dr. habil. Katja Mellmann

Publikációk

Könyvek, Szerkesztett kötetek

Szabó Erzsébet - Vecsey Zoltán (Szerk.): A jelentés dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged 2003. (= Studia Poetica. Supplementum I. lingua Hungarica editum)

Szabó Erzsébet - Vecsey Zoltán (Szerk.): Ki volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. (= Studia Poetica. Supplementum II. lingua Hungarica editum) Szeged 2005.

Szabó Erzsébet(Szerk.):Új elméletek a narratológiában. (= Studia Poetica. Supplementum III. lingua Hungarica editum) Szeged: Grimm Kiadó 2010.

Szabó Erzsébet – Vecsey Zoltán (Szerk.): Nézőpont és jelentés. (= Studia Poetica. Supplementum IV. lingua Hungarica editum) Szeged: Grimm Kiadó 2010.

Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Kognitív poétika. (Kognitive Poetik.) Helikon 2013/2.

Hárs Endre – Horváth Márta – Szabó Erzsébet (Szerk.): Universalien. Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014.

Tanulmányok

A lehetséges világok elmélete a narratológiában. In: Szabó Erzsébet(Szerk.): Új elméletek a narratológiában. (= Studia Poetica. Supplementum III. lingua Hungarica editum) Szeged: Jate Press 2010. 97-164.

A nézőpont kérdéskörének újabb narratológiai megközelítései: Fókuszok, paraméterek és kognícióelméleti hozadékok. In: Szabó Erzsébet – Vecsey Zoltán (Szerk.): Nézőpont és jelentés. (= Studia Poetica. Supplementum IV. lingua Hungarica editum) Szeged: Grimm Kiadó 2010. 210-248.

A narratívák olvasásának kognitív modellálása. Literatura 2012/2, 115-125.

Kognitív irodalomtudomány. Bevezető (Horváth Mártával) In: Horváth Márta; Szabó Erzsébet (Szerk.): Kognitív irodalomtudomány. Helikon 2013/2, 139-150.

„Wie eine Gliederpuppe“. Über die doppelte Welt von Arthur Schnitzlers Novelle Das Schicksal des Freiherrn von Leisenbogh [Arthur Schnitzler Das Schicksal des Freiherrn von Leisenbogh című novellájának kettős világa.]. In: Csúri Károly, Bombitz Attila (Hg.): Wege in die Seele. Ein Symposium zum Werk von Arthur Schnitzler. Wien: Praesens 2013, 113-121.

Universalien? Über die Natur der Literatur. Einleitung [Univerzáliák? Az irodalom természetéről. Bevezetés] (Hárs Endrével és Horváth Mártával). In: Hárs Endre; Horváth Márta; Szabó Erzsébet (Szerk.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVT 2014, 1-3.

Analogie, Ähnlichkeit und Wiederholung bei der Interpretation von fiktional-literarischen Erzähltexten. Mit einer Beispielanalyse von Arthur Schnitzlers Leutnant Gustl. [Analógia, hasonlóság és ismétlés fikcionális és irodalmi elbeszélő szövegek interpretációjánál]. In: Csúri Károly; Joachim Jacob (Szerk.): Prinzip Wiederholung. Zur Ästhetik von System- und Sinnbildung in Literatur, Kunst und Kultur. Bielefeld: Aisthesis 2014, 97-114.

Schnitzler: Boxeraufstand. In: Christoph Jürgensen, Wolfgang Lukas, Michael Scheffel (Szerk.): Schnitzler-Handbuch. Stuttgart: Metzler 2014, 257-258.

Why do we accept a narrative discourse ascribed to a “third-person narrator” as true? The classical and a cognitive approach [Miért tekintjük az ún. harmadik személyű elbeszélő kijelentéseit igaznak? A klasszikus és egy kognitív megközelítés]. In: Semiotica 2015/1 (203), 123-136.

2017  SZTE Germanisztika   globbersthemes joomla templates