Német nyelvtudományi doktori program

A Szegedi Tudományegyetem Német nyelvészeti doktori programja a Nyelvészeti Doktori Iskola keretén belül egyetemünk doktori szabályzata (megtekinthető: https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=58622) és a Nyelvészeti Doktori Iskola szabályzata szerint (megtekinthető: https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=58622) működik.

A képzés 1994-ben indult és 2002-ben megújult. Az oktatásban és a témavezetésben a Német Nyelvészeti Tanszék oktatóin kívül – egyezményes működés alapján – neves bel- és külföldi szakemberek vesznek részt. Névsorukat ld. az SZTE Nyelvészeti Doktori Iskola honlapján (megtekinthető: http://nydi.szte.hu/Nemet_nyelveszet.html), ahol a témavezetők témakiírása is elérhető.

A német nyelvészeti doktori program részletes leírása magyar nyelven (megtekinthető: http://nydi.szte.hu/Nemet_nyelveszet.html)  és angol nyelven (megtekinthető: http://nydi.szte.hu/German_linguistics.html) is elérhető és tájékoztatást nyújt a kötelező és fakultatívan kötelező tárgyakról, a választható doktori témákról, valamint a felvételi eljárásról.

A 2016. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL ÉRVÉNYES SZERVEZETT KÉPZÉS MENETE ÉS KURZUSAI

Az intézményes képzés nyolc szemeszteren keresztül oktatással és tanári irányítású kutatással folyik és abszolutóriummal zárul. A képzés során 240 kredit teljesítendő. Hat dupla kontaktórát (kurzusonként 5 kreditért) az első négy félévben, de a lehetőséghez mérten már az első két félévben kell abszolválni, az alábbi kínálatból:

- Német-magyar kontrasztív nyelvészet (kötelező)

- Szintaxis (választható)

- Morfológia (választható)

- Lexikológia és lexikográfia (választható)

- Szövegnyelvészet (választható)

- Nyelvtörténet (választható)

- Kognitív nyelvészet (választható)

- Pragmatika (választható)

- Szemantika (választható)

- Dialektológia (választható)

- Fonetika, fonológia (választható)

További kreditpontok adhatók szabadon választható további kurzusok felvételére, kontaktórák tartására, tudományos produkciók teljesítésére (pl. konferenciákon tartott előadásra, folyóiratokban vagy gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányokra). A 4. félév végén a PhD hallgató ún. komplex vizsgát tesz.

Megvédett disszertációk (a védés évével és a témavezető nevével):

•  Dr. Scheibl György (2005): Zwei Senatoren bestechen drei Vestalinnen. Die referentiell-strukturelle Ambiguität im Deutschen. (Maleczki Márta)

•  Dr. Németh János (2008): Buchstabengebrauch in der Ödenburger Kanzleischriftlichkeit vom 16. bis zum 18. Jahrhundert (1510–1800). (Bassola Péter)

•  Dr. Németh Attila (2009): Dialekt, Sprachmischung und Spracheinstellungen am Beispiel deutscher Dialekte in Ungarn. (Földes Csaba)

•  Dr. Hum Rozália (2010): Untersuchung von reziproken Strukturen valenter Substantive in der deutschen Sprache. (Bassola Péter)

•  Dr. Kispál Tamás (2010): Die metaphorische Konzeptualisierung des menschlichen Lebens in deutschen Idiomen. (Kertész András)

•  Dr. Czicza Dániel (2011): Das ‚es‘-Gesamtsystem in neuhochdeutschen Nähetexten. (Ágel Vilmos)

•  Dr. Gárgyán Gabriella (2011): Der am-Progressiv im heutigen Deutsch. Neue Erkenntnisse mit besonderer Hinsicht auf die Sprachgeschichte, die Aspektualität und den kontrastiven Vergleich mit dem Ungarischen. (Bassola Péter)

•  Dr. Rauzs Orsolya (2016): Aggregative Negation im Neuhochdeutschen. Eine Korpusanalyse. (Ágel Vilmos)

A Német Nyelvészeti Doktori Programban  (nem szervezett képzésben) szerzett PhD fokozatot

•  Vargáné Dr. Drewnowska Ewa (1998): Ein neues textlinguistisches Instrumentarium und seine Anwendung im Aufbau der Schreibkompetenz ungarischer Germanistikstudenten. (Bassola Péter)
Humboldt ösztöndíjasként egyszer egy évig, majd háromszor 1-3 hónapig kutató volt a mannheimi Institut für Deutsche Sprache intézetben.

•  Dr. Gombocz Eszter (2001): Zur kontrastiven Wortfamilienanalyse – Deutsch-Ungarisch. Theoretische Grundlegung und praktische Anwendung. (Bassola Péter)

Más intézmény doktori képzésében Programunk oktatójának témavezetésével szerzett PhD fokozatot

•  Dr. Molnár Krisztina (2007): Substantivdetermination im Deutschen und im Ungarischen. Eine sprachtypologisch-kontrastive Analyse. (Bassola Péter)
Egyetemi hallgatónk volt, a Pécsi Tudományegyetemen doktorált. Humboldt ösztöndíjasként egyszer egy évig, majd kétszer 1-2 hónapig kutató volt a mannheimi Institut für Deutsche Sprache intézetben.

 

Német irodalomtudományi doktori program

Az alprogram vezetője: dr. habil. Bombitz Attila, egyetemi docens

A Német nyelvű irodalmak doktori alprogram célja a tudományos pályára készülő fiatalok támogatása és magasan kvalifikált germanisták képzése. A program kurzusainak tudományos súlypontját a Germán Filológia Intézet keretén belül működő Német Irodalomtudományi Tanszék és az Osztrák Irodalom és Kultúra hosszú távú és aktuális kutatási programjai képezik.

A képzés a két tanszéken folyó kutatásokhoz kapcsolódó irodalom-, kultúra- és médiatudományi súlypontokat, elméleti illetve történeti kutatási perspektívákat kínál. Így elsősorban a „lehetséges világok” elmélete, továbbá strukturalista, posztstrukturalista, tudás- és médiatörténeti, illetve kognitív irodalomtudományi megközelítések. Lehetőséget nyújt a tudománytörténeti jelentőségű, valamint a jelenkori kutatási módszerek elsajátítására és a vizsgálati korpuszon történő alkalmazására. A modern filológia eszköztárának átadása mellett figyelmet szentel a diszciplináris határokon átívelő kutatási kérdéseknek és a 21. század szakmai kihívásainak is. Korszakok tekintetében a spektrum a kora újkori és főképp a Kárpát- medence németségének kutatásától a 18. és 19. századi irodalmi modernizáció, valamint a „klasszikus modernitás” fejleményein át a kortárs irodalomig terjed, melynek keretei között különös hangsúly esik a közép-európai és osztrák kultúr- és irodalomtörténet egyes szakaszaira. bír

I. képzési ciklus: Elmélet + Kutatómunka + Beszámoló + Komplex vizsga (120 kredit)

Elmélet (60 kredit)

12 kötelező tantárgy (60 kredit):

1. Fejezetek a német nyelvű irodalmak történetéből (1. félév, 3x5 kredit, heti 3 óra, szeminárium, gyakorlati jegy) – 1 tárgy más doktori iskolák kínálatából az aktuális kutatási területhez kapcsolódóan.

2. Műfaji és poétikai tendenciák a német nyelvű irodalmakban (2. félév, 3x5 kredit, heti 3 óra, szeminárium, gyakorlati jegy) – 1 tárgy más doktori iskolák kínálatából az aktuális kutatási területhez kapcsolódóan

3. Irodalom- és kultúratudományi stratégiák a német nyelvű irodalmak kontextusában (3. félév, 3x5 kredit, heti 3 óra, szeminárium, gyakorlati jegy) – 1 tárgy más doktori iskolák kínálatából az aktuális kutatási területhez kapcsolódóan

4. Inter- és transzdiszciplinaritás a német nyelvű irodalmak kontextusában (4. félév, 3x5 kredit, heti 3 óra, szeminárium, gyakorlati jegy) – 1 tárgy más doktori iskolák kínálatából az aktuális kutatási területhez kapcsolódóan

Kutatómunka (50 kredit)

kutatómunka: 4 kötelező félév (50 kredit):

1. Publikáció

a) Tanulmány magyarul ill. idegen nyelven (bármely félévben, ismételhető, min. 1 db)
b) Cikk magyarul ill. idegen nyelven (bármely félévben, ismételhető, min. 1 db)

2. Prezentáció

a) Konferencia-előadás magyarul (bármely félévben, ismételhető, min. 1 db)
b) Konferencia-előadás idegen nyelven (bármely félévben, ismételhető, min. 1 db)

Beszámoló (2×5 = 10 kredit)

Beszámoló a PhD-dolgozathoz szükséges kutatásokról a 2. és 4. félévben.

Komplex vizsga (0 kredit)

Az SZTE Doktori Szabályzata szerinti követelmények szerint az ott leírt módon.

II. képzési ciklus: Kutatómunka + Oktatás + Beszámoló (120 kredit)

Kutatómunka (100 kredit)

1. Publikáció

a) Tanulmány magyarul ill. idegen nyelven (bármely félévben, ismételhető, min. 2 db)
b) Cikk magyarul ill idegen nyelven (bármely félévben, ismételhető, min. 2 db)

2. Prezentáció

a) Konferencia-előadás magyarul (bármely félévben, ismételhető, min. 1 db)
b) Konferencia-előadás idegen nyelven (bármely félévben, ismételhető, min. 2 db)

Oktatás (2×5 = 10 kredit)

Félévenként max. 2 db 2 órás kurzus az 5. és 7. félévben

Beszámoló (2×5 = 10 kredit)

Beszámoló a PhD-dolgozathoz szükséges kutatásokról a 6. és 8. félévben.

 

Megvédett disszertációk:

Horváth Márta (2004): Kritika és relativitás Robert Musil "A tulajdonságok nélküli ember" című regényében. [Kritik und Relativität in Robert Musils "Mann ohne Eigenschaften"]

Szabó Erzsébet (2005): Ikerföldek, episztemikus világok, szövegvilágok. Narratív irodalmi szövegek, mint szemantikai és etikai gondolatkísérletek [Zwillingswelten, epistemische Welten, Textwelten. Narrative literarische Texte als semantische und ethische Gedankenexperimente]

Fenyves Miklós (2006): Kontingencia és elbeszélés. Thomas Bernhard prózája a hetvenes-nyolcvanas években. [Kontingenz und Erzählung. Thomas Bernhards Prosa in den 70-er und 80-er Jahren]

Dácz Enikő (2009): "Das Nibelungenlied als Projektionsfläche für die Gegenwart. Am Beispiel von Moritz Rinkes "Die Nibelungen" und János Téreys "A Nibelung lakópark""

Nagy Hajnalka (2009): Ein anderes Wort und ein anderes Land. Zum Verhältnis von Wort, Welt und Ich in Ingeborg Bachmanns Werk

Szabó Judit (2009): A tragédia(elméletek) etikai koncepciói. [Ethische Konzeptionen von Tragödien(theorien)]

Simon-Szabó Ágnes (2013): Werther-fordítások kulturális átértelmezései 1800 körül fordításelméleti és filológiai megközelítésben. [Kulturelle Interpretationen von Werther-Übersetzungen um 1800. Eine übersetzungstheoretische und philologische Annäherung]

Mihály Csilla (2013): Figuren und Figurenkonstellationen im „Theater des Selbst“. Exemplarische Texterklärungen aus Franz Kafkas mittlerem Erzählwerk

 

2017  SZTE Germanisztika   globbersthemes joomla templates